A táplálkozásra vonatkozóan sok jó tanács és diéta található különböző újságokban, könyvekben, ezért én nem ebből a szempontból foglalkoznék a témával, hanem a „tudatos” szóra helyezem a hangsúlyt.
A tudatos táplálkozáshoz természetesen szükség van előzetes ismeretanyagokra. Mely ételek milyen vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak. Mi a fő összetevőjük: fehérje, szénhidrát vagy zsír. Melyik milyen funkciót lát el, és mikor tudnak a legjobban hasznosulni.
Csak néhány közismert példát említve:
- Mivel a szénhidrát a fő energiaforrás, fogyasztása délelőtt és erősebb igénybevételek előtt ajánlott. Főleg cukor tartalmú ételekben, tésztákban található.
- A C vitaminnak nagy szerepe van az immunrendszer erősítésében. Nagyobb mennyiség szükséges pl. megfázáskor. Megtalálható citromban, paprikában.
- Fáradékony szemre a béta karotint tartalmazó répa a legjobb.
- Stb…
A gyógynövényekről, az új tablettás készítményekről, a világ különböző tájairól hazánkba eljutó növényekről (ginseng, aloa-vera, stb) ismereteinket természetesen folyamatosan bővíthetjük, hiszen mint minden, ennek a tudásnak is a forrása feneketlen kút.
Ebben a kútban szakirodalmak és szakemberek segítségével megtalálhatjuk a számunkra megfelelő ételeket, diétákat, kúrákat. De hogyan táplálkozzunk általában? Mindig éljünk zöldségen? Vagy nincs is értelme energiát fektetni ebbe az egész táplálkozástanba, és húst - hússal együnk?
Meggyőződésem, hogy ahogyan két egyforma ember, úgy két egyforma szervezet sem létezik. Ráadásul ne adjuk ugyan azt a tanácsot egy irodai munkásnak és egy egésznap súlyokat emelő rakodó munkásnak.
Itt jön be igazán a tudatosság szó.
Mindenki lelje meg magának, hogy mikor mi és mennyi a legideálisabb. Na de nem ám a szemnek, hanem a testnek. Olyan egyszerűnek hangzik, de lássuk be ez a legnehezebb része a dolognak. A testre hallgatni és nem a szemre. A szem minél többet és minél ízletesebbet akar.
Általában olyan ételeket habzsolunk, amelyek tele vannak ízfokozókkal, és a sok haszontalan adalékanyag és telített szénhidrát miatt megemésztése szegény szervezetünk számára nagyon sok felesleges munkát jelent, de csak nagyon keveset hasznos tápanyagot kap cserébe. Ordít egy kis C vitaminért, de mi csak parizeres zsömlét adunk neki. Rabszolgaként a semmiért dolgoztatjuk, csak az agyunk élvezetéért. Aztán csodálkozunk, hogy valami nincs rendben.
Őseink a vadonnal küzdöttek, hogy sejtjeik megkapják a táplálékot. Korunkban sejtjeink saját gazdáikkal küzdenek a sok salakanyag között a valódi tápanyagok megtalálásáért. A felelősséget átraktuk magunkról szervezetünkre.
Figyelni kell tehát a testünkre. Persze ezt az elején nagyon nehéz. Hiszen a sok salak anyagtól a testünk nem is tud rendesen jelezni. Ezért először ki kell tisztítani valamilyen böjttel. Minél tisztább a szervezet annál tisztábban tud majd jelezni. Jobban érezzük a teltség érzetet, ha sokat eszünk. Ha a szervezet nem kíván húst, gyümölcsöt vagy netalán csokit, akkor nem fog jól esni. Viszont ha szükséges, akkor kívánni fogjuk. Kialakul a jó csapatmunka a testünk és az agyunk között.
Eddig a pontig sokan eljutnak a diéták által. Azonban a fenntartása nagyon kevés embernek sikerül, mivel az egyensúly könnyen kibillen. Egy hónap után újra erősödnek a vágyak a finomságok iránt. Egy vasárnap délután megengedünk két süteményt, holott érezzük, hogy a második már nem kell. Akkor indul újra a lavina. Kezdhetjük az egész tréninget elölről, ami valójában sokkal több energia, mint tartani az egyensúlyt.
Vitathatatlan, hogy jobb egy év felében egészségesen élni, mint végig egészségtelenül.
De lehet, hogy igazi haszna akkor lenne, ha ezt az egyensúlyt folyamatosan tudnánk tartani. Ami viszont csak folyamatos odafigyeléssel és tudatossággal lehetséges.
A tudatos táplálkozás tehát nem más, mint testünk visszajelzéseinek folyamatos figyelése, folyamatosan bővülő tudásunk és tapasztalataink szerint mindig a legmegfelelőbb táplálék kiválasztása, és a megfelelő mennyiségben való fogyasztása.