Az iskola

A théraváda (páli nyelven vének tanítása) azon 18-20 nikája-iskola (nikaya) egyike, mely Buddha halála után a buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként alakult meg azzal az elhatározott céllal, hogy Buddha eredeti tanításait tisztán őrizze meg. Követői őseiket az első zsinatig vezetik vissza, amikor 500 arahat (megvilágosodott szent) úgy határozott, hogy a Gautama Buddha „kisebb és appró” szabályait is betartó ortodox álláspontot választja.

A théraváda a húsz iskola utolsó túlélője, Srí Lanka, Dél-nyugat Kína, Kambodzsa, Laosz és Thaiföld fő vallása. A mahájána buddhizmus(mahayana, nagy hordozó, nagy szekér) ellentéteként hinájána (hinayana, kis hordozó, kis szekér) néven is emlegetik, de ezt követői pontatlannak tartják. A théraváda név legrégibb irásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 milliónyi théraváda buddhista él, a tan az utóbbi évtizedekben nyugaton is gyökeret vert.

Istenkép

A théraváda buddhizmus követői a legfőbb Teremtő Isten fogalmát elutasítják, vagy legalábis lényegtelennek tartják. Szerintük Buddha, „a Felébredt”, mindenek felett nem Istennek, hanem a teljesen felvilágosult személy modelljének tekinthető legfőbb bölcs. Buddha egy teljesen felvilágosult lelki tanító és ihlető ember volt. Minthogy nem hisznek Istenben, vagy legalábbis nem tartják fontosnak, nem imádnak Istent, sem annak megnyilvánulásait.

A világmindeség és az élet eredete

A théraváda buddhisták szerint a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. Hitük ugyan nem ellenkezik a tudományos felfedezésekkel, de sokuk tartja úgy, hogy a világ folyamatosan, milliónyiszor teremti- és újrateremti önmagát a másodperc minden töredékében.

A halál után

A théraváda buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatív szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végül is teljesen megvilágosodik – azaz elhagy minden egészségtelen szándékot –, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a nirvánának, azaz a „halál nélküli állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.

A gonosz eredete

Az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. Az önhittség, a sóvárgás, a kötődés és a tudatlanság, a kapzsiságnak, gyűlöletnek és erőszaknak nevezett gonoszságokban nyilvánulnak meg. Ezek tudatos kezelés nélkül az újraszületésben öröklődhetnek.

Megváltás

A megvilágosodás magányos vándorlás a nirvánába, a tökéletes gyönyörűségbe, más szóval a szenvedéstől és az újrszületések ciklusaiból való felszabadulás, ami a Négy nemes igazság és a Nyolcszoros ösvény követésével érhető el. Az újraszületést okozó karma felszámolására ki kell oltani a sóvárgást, vágyakat és kötődéseket támasztó különállóságban való hitet, hogy azoknak helyét a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedés vehesse át.

Érdemtelen szenvedés

A megvilágosulatlan élet nem más mint maga a szenvedés és ennek a szenvedésnek a megszüntetése a buddhizmus elsődleges célja, amit az újraszületéseknek való végetvetésként és a nirvána eléréseként írnak le. A szenvedés a jelen és korábbi életek kapzsiságának, gyűlöletének és tudatlanságának eredménye, és a más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik való segítés csökkenti a karma hatását (ha szenvedsz valamitől, menj és találj valakit akinek tudsz segíteni).