Kik ők?

A Mahayana Buddhizmus egymástól esetenként nagyon különböző hiteket, szektákat, iskolákat és irányzatokat foglal össze. Ezek közül a legfontosabbak a Zen, a Tiszta Föld és a Vajrajana Buddhizmus. Itt a Mahayana Buddhizmus hagyományos elemeit emeljük ki. Mahayana (~hindu “Nagy Hordozó”) a Buddhizmus egyik fő ága (ld. “Yana” szócikket a Buddhizmus ágazatainak csoportosításáról), melyet Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnamban és Tajvanban sokan követnek. Ebből fejlődött ki a beavatottak Vajrayana csoportja, mely magát az összes korábbi gondolati iskolák összegezőjének tekinti. Általános nézet szerint, Mahayana az i. e. 1.században tűnt fel önálló mozgalomként az India észak-nyugati tartományában és háromszáz évvel később i. sz. 2.században egy kifejlett formájában, lassan terjedt el Kínában. E lassúság oka az volt, hogy Mahayana nem volt egy versengő iskola, és szerzetesei együtt éltek más ágazatokat követőkkel kolostoraikban.

Istenképzet 

A Mahayana Budhizmus a Teravada Budhizmushoz hasonlóan nem tételezi fel egy Teremtő, vagy egy uralkodó Isten létezését, bár a Mahayana hitrendszerében létezik az istenség fogalma, mint azt a Buddha Három Teste (vagy formája) is mutatja:

1) A Lényegi Test, azaz a leírhatatlan, személytelen Abszolút Valóság, vagy Végső Igazság amit a Végtelen Gyönyörűségnek fordítható Nirvánának hívnak.

2) A Gyönyörűség Test, azaz Buddha, mint isteni, istenség, a mindenhatás, mindentudás és kegyelem általi megmentés alaktalan égi lelke és

3) Az Átalakulás, vagy Kisugárzás Test, azaz az emberiségnek a Felvilágosodáshoz való vezetésére az isteni Buddha által emberi formában kisugárzott tüneménye.

Tanításaik szerint mindenkinek lehetősége van a Buddhaságot, a fizikai léten túli személyiséget elérni, és a személytelen Végső Valósággal azaz a Végtelen Gyönyörűséggel (Nirvánával) eggyé válni. Ezek szerint megszámlálhatatlan Buddhák uralkodnak a megszámlálhatatlan világmindenségeken. Az buddhista világnézetben az un. Bodisattvák olyan emberi- és égi lelkek, akik mások felszabadítása érdekében saját Buddhaságukat feladták. Ezeket némelyek istenekként, vagy szentekként tisztelik, imádják.

Megtestesülések 

A történelmi Buddha, a Siddhartha Gautama néven ismert személy, sokak szerint legmagasabb hatalom (amit szintén Buddhának hívnak) kisugárzása, vagy illúziója volt. Sokan úgy hiszik, hogy a történelem folyamán számtalan Buddhák éltek a földön.

A világmindeség és az élet eredete

Nem hisznek egy Teremtő Istenben, hitük szerint minden anyag csupán illuzió, vagy a Végső Valóság megnyilatkozása. A Mahayana Budhisták hite általában nem ütközik a modern tudományos felfedezésekkel.

A halál után

A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végül is teljesen felvilágosul – azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.

Megváltás

A megváltás célja a Nirvánába vezető felvilágosulás, azaz az újraszületések ciklusaitól és a földi élet szenvedéseitől való felszabadulás. Hitük szerint már mindenki meg van áldva a Buddha-természettel ugyan, de el kell jutni arra teljes felismerésre, hogy a Végső Valóság (a nagy “üresség” a buddhista terminológiában) igazán feltétlen és állandó. A Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény a lényeges Buddha imádásával együtt mutatja az utat. Mindenkinek igyekeznie kell kioltani az “ÉN”-t, minden világi sóvárgást, vágyakat és kötődéseket a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedésen keresztül. A világi vagyon és célok elhagyása nem szükséges a közhívőknek ha kiegyensúlyozott életet élnek, minthogy Buddha a középutat, a mérsékletet tanította. A felvilágosulás elnyerésére az lélek-világot (az un. Bodhisattvas) kell kutatni.

Érdemtelen szenvedés

Az élet maga is szenvedés. A szenvedés a jelenlegi és korábbi életekben felhalmozódott kapzsiság, gyűlölet és tudatlanság eredménye, mely ha nincs enyhítve, szenvedésként (karma) tér vissza. Egy komoly szenvedés a karma megváltásának tekinthető, mely gyorsítja az egyén felszabadulását. Másrészről a szenvedés csupán egy illúziós tünemény, az egyén igazi természetének, azaz Buddhával való egységének semmibe vétele.